Hashimoto thyreoiditis, funkcinális szemlélettel nézve

          A Hashimoto-betegség a pajzsmirigy autoimmun gyulladásának egyik formája, amely jelenleg a pajzsmirigy alul működés leggyakoribb oka. Ahogy más autoimmun beteségekre is jellemző elsősorban a nőket érinti és a kor előrehaladtával nő a gyakorisága. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt a megbetegedések száma, de kérdéses, hogy ez a növekedés milyen mértékben tudható be diagnosztikai eszközök javulásának és a labor referenciaértékek változásának. Ennek ellenére a növekedést nem lehet figyelmen kívül hagyni és valószínű, hogy az emelkedés a különféle környezeti toxinoknak, mint pl. a BPA-nak is betudható.

Mint minden autoimmun betegségnél itt is egy komplex oki háttér áll a betegség kialakulásának a hátterében. A hagyományos orvosi megközelítés az, hogy ha a gyulladás már elérte azt a szintet, amikor a hormon termelés károsodik, akkor  pajzsmirigy pótlásra kerül sor majd előbb utóbb a gyulladás vagy magától remisszióba kerül vagy szép lassan az egész pajzsmirigyet felemészti. Bár a gyógyszeres kezelés sokszor kifejezetten fontos, ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja az immunrendszer működési zavarát ,ami a szövetkárosodás alapvető kiváltó oka. Fontos, hogy a pajzsmirigy funkció csökkenése, illetve kezdeti szakaszban átmeneti működése mögött ott áll egy gyulladásos folyamat, ami már önmagában is tüneteket okoz pl ilyen a krónikus fáradtság. Emellett azt is tudjuk, hogy akinél egy autoimmun betegség megjelenik ott jó eséllyel előbb utóbb további autoimmun korfolyamat fog elindulni. Tehát a terápiát tekintve alapvető  a gyulladást generáló életmódbeli tényezők kiiktatása. 

Ahogy feljebb már utaltam rá, a betegség elején sokszor megfigyelhető a pajzsmirigy túlműködés, ami azonban egy idő után alulműködésbe vált át és megjelennek a tipikus tünetek: bőrszárazság, abőr sárgás elszíneződése, hajhullás, fáradtság, agyi köd, székrekedés, növekvő alvás igény ugyanakkor rossz alvásminőség, hideg végtagok, fázékonyság.  A megfelelő anamnézis felvétel és fizikális vizsgálat után

A diagnózis felállításához a következő elvégzendő labor vizsgálatokszükségesek: 

- TSH 

- szabad T3, 

- szabad T4

- anti TGB thyroglobulin ellenes antitest 

-anti TPO thyreoperoxidase ellenes antitest

-thyreoglobulin

-reverz T3

Emelett mindenképpen fontos, hogy készüljön ultrahang vizsgálat, aminek az ismétlésével a gyulladásos folyamatot is lehet követni. Időnként mind a labor mind az ultrhang vizsgálat negatív képet mutat. Ilyenkor, ha a tünetek egyértelműen ebbe az irányba mutatnak biopsziát érdemes végezni. 

Háziorvosi labor során a TSH értéket szokták mérni. Ennek az optimális referencia tartományával kapcsolatban számos kérdés merült fel az utóbbi évtizedekben. A jelenlegi konszenzus, hogy az optimális érték korcsoportonként és nemenként változik. Termékeny korú nők esetén a 0,5- 2,5 mlU/l között van a megfelelő tartomány, ami menopauza után egyre inkább jobbra tolódik. Hogy idős korban mi a megfelelő érték és tünetek hiányában milyen érték felett érdemes hormon pótlást kezdeni mégkrdéses. Mindezek mellett a normál TSH érték nem zárja ki az autoimmun folyamatot. Tehát fontos a többi értéket is ellenőrizni. 

Fel szokott merülni a kérdés, hogy utánkövetésre milyen értékeket érdemes használni. Ezzel kapcsolatban nincs egyértelmű konszenzus funkcionális orvosi körökben sem. Dr. Datis Kharrazian, a funkcionális orvoslás egyik legelismertebb szakemberétől olvastam, hogy a gyulladás jelenléte nem pusztán az antitestek jelenlététől függ, hanem hogy a megjelölt pajzsmirigy szövetet megtámadják-e az immunsejtek. Ez megmagyarázza azt a jelenséget is, hogy hogyan lehetnek olyanok akiknek magas antitest érték ellenére semmilyen más problémájuk sincs és adott esetben még hormont sem szednek. Ezt egyébként egyéb autoimmunbetegségeknél is megfigyelhető. Tehát az antitest értékek nem állnak arányban a gyulladásos folyamattal. Mivel a  szerum thyreoglobulin a pajzsmirigy szövet károsodására utal ennek mérését találom észszerűnek ultrahang vizsgálattal együtt. 

A kórfolyamat kontrolálásának ugyanazok az alap pillérei mint az egyéb krónikus gyulladásos betegségeknek. Ez az a betegség, ahol mindenképpen javasolt a tej és a glutén elhagyása még akkor is ha a konvencionális orvoslást végző szakemberek ezzel gyakran nem értenek egyet. Egyre több tanulmány készül arról hogy mind a glutén mind a tejfehérje fogyasztása arra érzékenyeknél (nem csak cöliákia esetén) erősen hozzájárul a gyulladás kialakulásához. Emellett fontos a tápanyagban gazdag jó minőségű ételek fogyasztása sok zöldséggel, rendszeres sport és ahogy mindig megemlítem a cirkadián ritmus helyreállítása és fenntartása. Emellett lehetnek speciálisabb kiváltó okok, mint nehézfém terheltség és krónikus vírusfertőzések. Ilyenkor általában egyéb krónikus betegségek is társulnak a problémához.

Azért érdemes az életmódváltásnál szakember segítségére hagyatkozni, mert az elhagyandó élelmiszerek eliminálásával sokszor hiányállapotok alakulhatnak ki, illetve ezeknek már eleve szerepük lehet a betegség kialakulásában. Tehát érdemes egyénre szabva kialakítani az életmódváltást. Emellett nagyon sokszor derülnek ki társbetegségek pl. inzulinrezisztencia., mellékvese érintettség. Megfelelő életmóddal jó eséllyel megszüntethető a gyulladásos folyamat és meg is tartható a gyulladásmentes állapot ezért fontos a diagnózis felállítása után rögtön elindulni ezen az úton.

Referenciák:

Takashi Akamizu et al., Hashimoto's Thyroiditis, Endotext [Internet]. South Dartmouth (MA): MDText.com, Inc.; 2000.2017 Jul 17.

Yana Danailova e al., Nutritional Management of Thyroiditis of Hashimoto, Int J Mol Sci. 2022 May 5;23(9):5144. 

Aniceta A Mikulska et al., Metabolic Characteristics of Hashimoto's Thyroiditis Patients and the Role of Microelements and Diet in the Disease Management-An Overview, Int J Mol Sci. 2022 Jun 13;23(12):6580. 

Moschoula Passali et al., Current Evidence on the Efficacy of Gluten-Free Diets in Multiple Sclerosis, Psoriasis, Type 1 Diabetes and Autoimmune Thyroid Diseases, Nutrients. 2020 Aug 1;12(8):2316. 

Jakub Pobłocki et al., Whether a Gluten-Free Diet Should Be Recommended in Chronic Autoimmune Thyroiditis or Not?-A 12-Month Follow-Up, J Clin Med. 2021 Jul 22;10(15):3240.  

Anna Christovich, Xin M Luo, Gut Microbiota, Leaky Gut, and Autoimmune Diseases, Front Immunol. 2022 Jun 27:13:946248. 

Datis Kharrazian, Exposure to Environmental Toxins and Autoimmune Conditions, Integr Med (Encinitas). 2021 Apr;20(2):20-24.

Datis Kharrazian, The Potential Roles of Bisphenol A (BPA) Pathogenesis in Autoimmunity, Autoimmune Dis. 2014:2014:743616.  

Yanning Xu et al., Defining Optimal Health Range for Thyroid Function Based on the Risk of Cardiovascular Disease,  Lancet Diabetes Endocrinol. 2023 Oct;11(10):743-754.

Leonard Wartofsky, Richard A Dickey, The Evidence for a Narrower Thyrotropin Reference Range Is Compelling, The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism 90(9):5483–5488

Peter N. Taylor et al., Age‑related variation in thyroid function– a narrative review highlighting importantimplications for research and clinical practice, Thyroid Research (2023) 16:7

 et al.